Kritikusom kivégzése

Kritikusom kivégzése

Két szék közt a földön ülve

hegyezem a ceruzám.

Agyam kattog, keres, kutat, ha nem írok,

észre sem vesz, meg se csókol ezután.

Van itt baj most, más is beszállt

a szépek szépe kegyeiért versenybe!

Ócsárolja gyöngy-betűim, meg is kérdi:

akkor ez most prózácska, vagy versecske?

Vérem felforr agyam lobban,

ceruzámban kemény betűk, abc-nek sok nyila.

A-val célzok, b-vel lövök, rímből egész sorozat;

bambán bámul, elvágódik, kimúlik a nyámnyila.

Kelj versenyre egy más világban!

Pokolra mész, nem jutsz te a mennyekbe;

kérdezheted ott a patást:

akkor ez most prózácska, vagy versecske?